Szerző: Ügyvédi Iroda
A napokban több olyan cikk is napvilágot látott, amely azzal foglalkozik, hogy a megszűnt cégek tartozásaiért a cégvezető felelőssége is felmerül, azaz a tartozást később – megfelelő peres eljárást követően – akár a volt ügyvezető, akár az őt irányító, a cégkivonatban nem is szereplő személy személyes vagyonából be lehet hajtani.
A fenti perek megindításához a Felszámolási törvény 33/A. §-a szolgáltatja a jogalapot, amely a következőket tartalmazza A hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A Fővárosi Ítélőtábla először hozott olyan ítéletet, amely alapján egy felszámolás során megszűnő cég névleges (azaz stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által nem teljesített tartozásokért. A bírósági ítélet indoklása szerint stróman nem védekezhet azzal, hogy ő csak a nevét adta a céghez és nem is tudott semmiről, ahogy a háttérből irányító „árnyékvezető” sem mentesülhet a következmények alól azzal, hogy nem szerepel a cégnyilvántartásban.
Cégvezető felelőssége
Természetesen a cégvezető felelőssége ilyen „utólagos” felelősség megállapítására csak akkor van lehetőség, ha bebizonyosodik, hogy a cég vezetői nem arra törekedtek, hogy kifizessék a tartozásukat, hanem cselekedeteik arra irányultak, hogy fizetésképtelenek legyenek, így pl. ha „álszerződések” kötésével próbálna valaki kimenteni bizonyos pénzösszegeket a cégből, úgy a felelősség megállhat.
A Gt. 30§ alapján ugyanakkor a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal – és ha e törvény kivételt nem tesz -, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére – ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették – előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.
A fentiek tehát azt jelentik kicsit sarkítva, hogy a cégvezetők/ügyvezetők személyes felelősségének megállapításához annyi is elég lehet, ha a cég vezetője „nem csinál semmit”, azaz nem teljesíti a jogszabályok által előírt kötelezettségeit (pl.: nem teszi közzé határidőben az éves beszámolót, nem adja át a felszámolónak az anyagokat).
háttérből irányító „cégvezető” személyek
A cégkivonatban nem szereplő, de a cég életére befolyással bíró személyekre a jogszabályi kötelezettségek természetesen nem vonatkoznak, de amennyiben bebizonyosodik, hogy befolyással volt a cég ügyeire, (pl.: ő jár el a vállalkozás ügyeiben, ő tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel), úgy az ő felelőssége is megállapítható a társaság tartozásaiért, mint a cégvezető felelőssége.
Mint azt már fentebb említettük, amennyiben a bíróság megállapítja a személyes felelősséget, úgy a – nemteljesítés esetén induló – végrehajtás során a vezető nem csupán a pénzügyi vagyonával és jövedelmével felel, hanem bármilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgya is bevonható az eljárásba.
A felszámolások nagy részében (a sajtó által közzétett adatok alapján a felszámolások kb. 3/4-e esetében) egyszerűsített eljárásra kerül sor, amely többnyire az információ és/vagy a vagyon hiányában történik és ezért valószínűsíthető az is, hogy ezen esetekben sérülnek a hitelezői érdekek, ám ez persze nem jelenti azt, hogy az ügyek mindegyikében lehetne pert indítani.
A fentiek kapcsán az utóbbi időben a NAV indított több eljárást annak érdekében, hogy a megszűnt cégek adótartozásait behajtsák, illetőleg adótartozást hátrahagyva ne lehessen megszüntetni a cégeket, és adótartozás esetén inkább az adóhatósággal való megegyezést részesítsék előnyben a cégvezetők. Fontos tudnivaló azonban, hogy ezzel a lehetőséggel bármely cég élhet, nem csak az adóhivatal. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy ez nehezen bizonyítható, sok idegességgel, pénzzel és nem utolsó sorban rengeteg idővel járó peres eljárás, így igen körültekintően kell eljárni, ha valaki ezt az eszközt kívánja használni.
Felhívjuk a szíves figyelmet, hogy a jelen weboldalon található információ nem tekintető átfogó, minden részletre kiterjedő jogi tanácsadásnak. Az információ részletes adatok alapján változhat. Részletes, személyre szabott tanácsadás érdekében keresse meg irodánkat.
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!