Kötelező ügyvezetői nyilatkozat osztalék fizetése esetén

 

Az évzárással és az osztalék fizetésével kapcsolatban fontos és általában ismert és követett szabály, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, így erről taggyűlési határozat meghozatalára van szükség.

 

 

Az évzárással és az osztalék fizetésével kapcsolatban fontos és általában ismert és követett szabály, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, így erről taggyűlési határozat meghozatalára van szükség.

 

Tapasztalataink alapján azonban az osztalék fizetése esetén kötelezően kiállítandó és a cégbíróság számára kötelezően és szükségszerűen benyújtandó ügyvezetői nyilatkozat a cégek többségénél „elfelejtődik”.

 

A Gt 131. § (1) bekezdése alapján a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, kifizetést a csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. A törvény alapján kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt, így az osztalék fizetése is ebbe a kategóriába tartozik.

 

Ugyanezen § (3) pedig előírja, hogy az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. Amennyiben a társaság ügyvezetője a nyilatkozat megtételét elmulasztaná vagy valótlan nyilatkozatot tesz és a kifizetés a társaság számára kárt okoz, úgy az ügyvezető a mulasztásáért, illetőleg a hamis nyilatkozatért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

 

A nyilatkozatot az ügyvezető a taggyűlés részére köteles megtenni, azonban ezen túl a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbíróság is elektronikus úton be kell nyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.

 

Az ügyvezetői nyilatkozat elmaradásának az ügyvezetői felelősségen túl további következménye, hogy a tag rosszhiszeműsége esetén azokat a kifizetéseket, melyeket a fenti rendelkezések ellenére teljesítettek, a társaság részére vissza kell fizetni.