Szerző: Ügyvédi Iroda
Ha valaki részvénytársaság alapítását tervezi, alapvetően nagyvállalkozásban, vagy speciális adózási lehetőségekben gondolkodik. Manapság megállapítható, hogy sokkal többen alapítanak korlátolt felelősségű társaságot, esetleg betéti társaságot, mégis a részvénytársaság ugyanolyan fontos szerepet tudhat magáénak a gazdaságban. Vajon milyen feltételeknek kell megfelelni és milyen menetrendet célszerű követni, hogy rt-t alapítsunk? Tekintsük át ennek a gondosan szabályozott, nagy jelentőséggel bíró gazdasági társaságnak az alapítását.
Mit jelent a részvénytársaság?
Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen feltételeknek kell megfelelni egy részvénytársaság alapításához, lássuk a pontos fogalmat. A Polgári Törvénykönyv nem hagyja, hogy tévelyegjünk a kérdésben, ugyanis korrekt definícióval siet segítségünkre.
3:210. § A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik.
Ebből látható, hogy az alaptőke mértékét szilárd keretek között tartja, hiszen annak meg kell egyeznie az összes részvény névértékének összegével. Amennyiben újabb részvény kibocsátására kerülne sor, az mindenképpen befolyásolja a jegyzett tőke összegét. Hogy mégis miért népszerű ez a társasági forma? A törvény szövegét tovább olvasva kitűnik, hogy a részvényes hitelezőkkel szembeni felelőssége nem terjed ki a saját vagyonára. Csakis a részvénytársasággal szemben áll fenn a rá eső részvény megfizetésének kötelezettsége. Egyéb követelés esetén az rt. vagyona vehető számba.
A gazdasági gyakorlat azonban életre hívott néhány szigorúbb szabályozást, amely szerint ez a korlátozott felelősség kiterjeszthető. Ezeket az eseteket a Ptk. részletezi. A részvényes korlátlanul felelősségre vonható az rt.-vel szemben, ha a létesítő okiratban pl. apport szolgáltatását rögzítették, viszont teljesítéskor nem éri el a megjelölt értéket. Ilyen esetben az rt. követelheti, hogy öt éven belül a tag fizesse meg a különbözetet. Az apport értékét is érdemes alaposan felmérni, ugyanis azok a tagok, akik túlértékelik, a károkért felelősséggel tartoznak. Természetesen az apportáló taggal egyetemlegesen. A harmadik eset pedig az üzleti titoktartás kötelezettsége, mely korlátlanul terheli a részvényest. Amennyiben megszegi ezt a kötelezettségét, az ebből eredő károkért felelősséggel tartozik.
Egyre jellemzőbb az az új gyakorlat, amikor a felelősség “áttörését” kezdeményezik a társaság részvényesével vagy vezető tisztségviselőjével szemben. Ilyen esetben általában a hitelezői érdekek sérülése miatt történhet meg az említett személyek felelősségre vonása, és magánvagyonának bevonása.
A biztonságosnak vélt korlátozott felelősség a hitelezővel szemben úgy is átváltozhat, ha az rt. jogutód nélkül megszűnik, a részvényesek pedig visszaéltek ezzel az előnnyel. Például úgy rendelkeztek az rt. vagyonával, mintha a sajátjuk lenne. Ez természetesen büntetőjogi kategória is lehet.
Mit jelent a zrt. és az nyrt. megnevezés?
Amikor egy gazdasági társaság nevében meglátjuk az nyrt. vagy zrt. kifejezést, senki sem lepődik meg. Hiszen köztudott a jelentésük. De vajon azt is tudja mindenki, hogy mit jelent a zártkörű vagy nyilvános működés? Zártkörűnek nevezzük azt a részvénytársaságot, amelynek részvényei nincsenek bevezetve a tőzsdére. Ha nyilvánosan működik, akkor részvényei bevezetésre kerültek a tőzsdére. A működési forma nem határozza meg határozatlan időre a társaság szervezését, ugyanis a közgyűlés döntésével megváltoztatható. Ahhoz, hogy zrt.-ből nyrt. legyen, nem elég megegyezni néhány részvényesnek. A közgyűlés háromnegyedes szótöbbségére van szükség a működési forma megváltoztatásához.
Mi a teendő részvénytársaság alapítása esetén?
Fontos előre végiggondolni, hogyan fogjunk hozzá egy részvénytársaság alapításához. Mivel szigorú törvényi feltételeknek kell megfelelni, érdemes tisztázni az erőforrásokat. Elsőként legfontosabb tudnivaló, hogy részvénytársaságot csakis zártkörű működéssel alapíthatunk. A Polgári Törvénykönyv ugyanis egyértelműen leszögezi, hogy “tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni.” Tehát ez alapján a társaság alapítói és részvényesei ugyanazok lesznek.
A jogszerű alapításhoz részvénytársaság esetén is szükség van létesítő okiratra. A Ptk. szerint ez az alapszabály lesz, melynek rendelkeznie kell a legfontosabb kérdésekről. Elsősorban tartalmaznia kell az alapítók nyilatkozatát arról, hogy az összes részvény átvételének kötelezettségét felvállalják. Ezen túlmenően rögzíteni kell, hogy a részvények hogyan, milyen arányban oszlanak meg közöttük. Leginkább viszont mindenkit az a kérdés feszít, hogy vajon mekkora alaptőkével lehet elindulni, mint részvénytársaság? A Ptk. ebben is iránymutatással szolgál. Zrt. esetén alaptőkeként 5 millió forintot mindenképp be kell fektetni, nyilvánosan működő társaság alapításához pedig minimum 20 millió forint szükséges. Mielőtt bárki a fejéhez kapna, a törvény nem ragaszkodik a kizárólag készpénzes teljesítéshez. Lehetőség van úgynevezett apport, nem pénzbeli hozzájárulás formájában is növelni az alaptőkét. De vigyázat! Ennek mértéke korlátozott, az egész alaptőke maximum 70 %-át teheti ki. Tehát a maradék 30 % készpénznek rendelkezésre kell állnia. Az apport értékét nem elég elfogadni az alapítóknak, független könyvvizsgáló szakvéleménye szükséges a hivatalos ügymenethez.
Mikor nem kell könyvvizsgáló jelentése az alapításhoz?
Ha azon gondolkodott, hogy mennyire problémás lehet egy ilyen szakvéleményt beszerezni, jó hírünk van! A Ptk. két esetben eltekint a jelentés mellékelésétől. Amennyiben a részvényes az apportot illető értéktárgyról három hónapnál nem régebbi, ellenőrzött beszámolóval rendelkezik. Ennek tartalmaznia kell a vagyontárgy értékét, így újból nem szükséges beszerezni a jelentést. Másik lehetőség, “ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van.”
Mi történik, ha nincs ennyi pénzem?
A részvénytársaság alapításának előnyeiről akkor sem kell lemondani, ha hirtelen nem áll rendelkezésre a fentebb említett összeg. A Ptk. ugyanis megengedni, hogy készpénzben befizetett alaptőke esetén, alapításkor csak 25 %-át szolgáltassák a részvényesek azonnal. A fennmaradó összeget pedig a bejegyzést követő egy éven belül. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást főszabály szerint azonnal rendelkezésre kell bocsátani. Azonban itt is van lehetőség egy kis időt nyerni. Ha az apport nem éri el az alaptőke 25 %-t, a szolgáltatást nyújtó részvényesnek legfeljebb három éve van teljesíteni a rá eső részt. A készpénz és az apport esetén is maximalizálja a teljesítés határidejét a Ptk. Ez azt jelenti, hogy ha ettől hosszabb időt kötnének ki a részvényesek, semmisnek kell tekinteni.
Hogyan épül fel egy részvénytársaság?
Minden gazdasági társaságnak vannak szervezeti egységei, amelyek a hatékony és jogszerű működésről gondoskodnak. A részvénytársaság felépítése szorosan egymásra támaszkodó, bonyolult rendszer. A stratégiai döntésekért a legfőbb szerv, a közgyűlés felel. Például az alapszabály módosítása vagy a működési forma megváltoztatása kizárólag az ő határozatán múlik. Az igazgatóság, mint ügyvezető szerv jelenik meg. A felügyelőbizottság, audit bizottság feladata a belső számviteli rend ellenőrzése. A hatékony működés érdekében pedig nem nélkülözhető egy szakképzett könyvvizsgáló alkalmazása. A különböző szervezeti egységeknek önállóan is megvannak az általános és speciális feladataik, azonban összehangolt működésükkel tudják eredményesen megvalósítani a társaság érdekeit.
Ki járhat el a részvényes nevében?
Számos olyan élethelyzet adódhat, amikor a részvényes nem tudja gyakorolni az őt megillető jogokat. Erre is van megoldás, ugyanis ilyenkor képviselő útján érvényesítheti jogait a társaság gazdasági életében. Ha például nem tud részt venni a közgyűlésen, a képviselő kvázi meghatalmazottként jelenik meg. Ez a meghatalmazás nem szól örök időkre, az egyszeri alkalommal való helyettesítést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A képviselő eljárása csak akkor lesz jogszerű, ha ő nem az rt. vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója vagy a felügyelőbizottság tagja. Ezek a személyek érthető okból nem járhatnak el a tagok nevében képviselőként. Másik lehetséges megoldás egy részvényesi meghatalmazott eljárása. Ennek a megbízásnak komoly következményei lehetnek, ezért a jogalkotó részletesebben a tőkepiacról szóló törvényben fejti ki a jogszerű eljárást. Ez a személy is a részvényes érdekét képviseli, viszont saját nevében jár el. Szakmaiságát illetően nem lehet akárki részvényesi meghatalmazott. A részvénykönyvbe bejegyzett befektetési vállalkozónak kell lennie. Fontos még megjegyezni, hogy képviselete csak azokra a részvényekre terjed ki, amelyek nála vannak letétben és értékpapír- számlán regisztráltak.
Módosítható-e később a létesítő okirat?
Egy gazdasági társaság működése során létrejöhet olyan helyzet, hogy a tagok módosítanának a létesítő okiraton. De mi ennek a jogszerű menete? Mikor lehetséges változtatni az elsőként lefektetett működési alapokon? Akkor van erre mód, ha a legfőbb szerv – részvénytársaság esetén a közgyűlés – háromnegyedes szótöbbséggel határoz az adott kérdésben. Ha a cég nevét, székhelyét vagy telephelyét szeretnék megváltoztatni, elengedő az egyszerű szótöbbség. Arra az esetre is kiterjed az előbbi határozathozatali mód, ha a társaság tevékenységében történik változás. A főtevékenységet azonban nem érintheti, annak az alapításkor bejegyzett formában kell tovább fennmaradnia. Kizárólagosan egyhangú döntéssel lehet olyan változást eszközölni, ami bármely tagot hátrányosan érintene, a Ptk. megfogalmazása szerint “helyzetét terhesebbé tenné”. Az ilyen esetre is igyekszik védelmet nyújtani a törvény, ugyanis ekkor azok a tagok is szavazhatnak, akik amúgy nem rendelkeznek szavazati joggal a gazdasági társaságon belül.
Amennyiben az alapító tagok úgy döntenek, hogy a jogszabály szerint megjelölt alaptőke befektetésével részvénytársaságot hoznak létre, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárniuk. Ez azt jelenti, hogy a fentebb említett speciális részleteken túl ugyanazok a formai követelmények vonatkoznak az rt. alapítására is. A cégbírósághoz benyújtott nyilvántartásba- vételi kérelmet sikeres feltételek esetén a gazdasági társaságot bejegyző végzés követi. Az alapítás során azonban számos buktató rejtőzik, a jogszabályi követelmények útvesztőjében célszerű szakképzett jogi segítséget igénybe venni. Habár a cégbíróság eljárása sokat egyszerűsödött az elmúlt évek során, a hatékony és gyors ügyintézés érdekében kihagyhatatlan a jogi képviselet.
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!