Szerző: Ügyvédi Iroda
A lakásbérleti szerződés bérlőként és bérbeadóként is könnyen kellemetlen helyzetbe hozhatja az embert, ha nincs egy szakember által jól megírt, részletekre kiterjedő bérleti szerződése. Magyarországon egyre gyakrabban fordul elő, hogy akár hosszabb időtartamú lakhatás, ideiglenes lakhatás valamint tanulmányok folytatása céljából nem vesznek saját ingatlant, hanem inkább bérbe veszik lakóhelyüket. Így nem árt tisztában lenni az aktuális buktatókkal és olyan lényeges kérdésekkel, amelyekkel biztosítani lehet a biztonságos lakhatást.
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó jogszabályokat a Ptk. bérleti szerződésekre vonatkozó részében, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.évi LXXVIII. törvényben, úgynevezett Lakástörvényben találjuk. Természetesen a felek a törvénytől a bérleti szerződésben eltérően is rendelkezhetnek, amennyiben az eltérést a törvény nem tiltja. Lakásbérleti szerződést mindig írásban kell rögzíteni a későbbi jogviták elkerülése végett, ajánlottan legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva.
Az interneten található lakásbérleti szerződés minták általánosságban nem terjednek ki a lényeges kérdésekre és nem rögzítik a felek részére több lényeges pont felvetését, illetve az egyedi specifikusabb jogi kérdéseket.
A bérleti díj biztosítását, az úgynevezett kaució összegét jogszabályi előírásoknak megfelelően kell alakítani, ha az túlzott mértékű, például a havi bérleti díj négyszeresét kérjük el, akkor a Polgári Törvénykönyv szerint a bíróság a bérlő kérelmére mérsékelheti.
A bérbeadó a bérbeadásból származó jövedelem után köteles adót fizetni, azonban 2019. január 1-jétől változtak az erre vonatkozó rendelkezések. Érdemes tisztában lenni az adózás ide vonatkozó jogszabályaival, ugyanis a bérlőnk által fizetett bérleti díj egy része nem adóköteles.
A törvényes zálogjog a lakásbérleti szerződésben sokszor meg nem nevezett, de nagyon fontos kitétel. A Ptk. szerint az ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain, amennyiben a bérlőnk nem fizeti ki a szerződésben foglaltakat.
A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a bérleményt visszaadni és a bérleményből saját ingóságait elvinni. Azonban előfordulhat, hogy ez nem történik meg, ilyenkor a bérbeadót megilleti a jog, hogy pert indítson a bérlő ellen az ingatlan kiürítése iránt. Ez viszont akár évekig is elhúzódhat. Ilyen eset elkerülése érdekében szükséges közjegyző felkeresése, aki közokiratba foglalja a bérleti szerződést és megszűnésekor a bérbeadó kérelmére végrehajtási záradékkal látja el. Így peres eljárás mellőzésével kényszeríthető az ingatlan kiürítése bírósági végrehajtás útján.
Amikor egy lakásbérleti szerződést megkötünk, akkor jogosan és bizakodva gondolhatjuk azt, hogy amit a szerződésben kikötöttünk, azt a felek be is tartják majd. Az interneten található szerződésminták alapnak teljesen megfelelnek, azonban minden bizalmunkat belefektetjük egy olyan bérleti szerződésbe, amivel csak egy magánokirat lesz a kezünkben. Ez az okirat sok esetben visszatartó erő, azonban ha a felek mégsem tartják be a benne foglaltakat, akkor egy hosszadalmas és költséges pereskedés elé nézhetünk.
Ezzel szemben egy ügyvéd segítsége által ezek a buktató elkerülhetők lennének. Ügyvéd által írt és ellenjegyzett lakásbérleti szerződés minden lényeges körülményre kitérő, hatályos jogszabályokat figyelembe véve tudjuk biztonságban ingatlanunkat.
Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, kérje kollégáink segítségét!
Székhely: 1117 Budapest, Váli utca 4.
Mobil: +36 20 993-5371
Telefon: +36 1 786 2003
Hétköznap 9-18 között
E-mail: office@madarassy-legal.com
Kövessen minket a Facebookon is!